Szívbetegségek és a drogok

A drogfogyasztás hatásai széles skálán mozoghatnak: szív- és érrendszeri megbetegedések, stroke, daganatok, HIV-fertőzés/AIDS, hepatitis, de akár tüdőbetegség is kialakulhat.

A drogok olyan természetes vagy mesterséges anyagok, melyek a szervezetbe jutva módosítják a központi idegrendszer működését és az egyén tudatállapotát, függetlenné téve a külvilág realitásától. Jellemzően örömszerzés, közérzet javítás céljából fogyasztják.

Drogfüggőségről akkor beszélhetünk, ha valaki állandó sóvárgást érez egy bizonyos szer után, illetve annak használatát nem tudja kontrollálni, hiánya pedig testi és lelki elvonási tüneteket okoz nála. Jellemző tünete a magatartásváltozás, a hazudozás, a családtól való eltávolodás, az elhanyagolt megjelenés, a testi leromlás, a pupillák tágulása vagy szűkülése, a visszahúzódó vagy agresszív, impulzív, paranoid megnyilvánulások. Egyfajta kényszeres használat, mivel a függő annak tudatában él a szerrel, hogy pontosan tisztában van annak minden ártó hatásával.

A kábítószerekkel való első találkozás napjainkban már a 14-15 éves korra tehető. A drogfogyasztás hatásai széles skálán mozoghatnak, míg már egyszeri használat is súlyos következménnyel járhat (fertőzött tűvel terjedő megbetegedések, például HIV vagy hepatitis), némelyik nagy dózisban történő fogyasztás vagy függőség esetén alakul ki.

Drogok és az érrendszer

A legtöbb drog – kokain, heroin, inhalánsok, ketamin, LSD, marihuána, ectasy, metamfetamin, nikotin, fenciklidin (PCP), receptre felírt stimulánsok, szteroidok – fogyasztása káros hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre, az abnormális szívritmustól egészen a szívinfarktusig a legkülönfélébb problémákat okozhatja. Az intravénásan adagolt kábítószerek többek között összeesett vénákhoz, és nem utolsó sorban a vérerek és szívbillentyűk bakteriális fertőzéséhez vezethet.

Az alkohol (etanol) hosszú távon növeli a szívbetegségek kockázatát, a cannabis viszont már perceken belül érezteti hatását, felgyorsítja a szívverést, megnövelve ezzel a szívinfarktus kockázatát. Az inhalánsok (ragasztók, festékek, hígítók stb.) beszippantása oxigénhiányt okoz a testben, a szív gyorsabban és rendszertelenebbül ver, sőt akár szívrohamot vagy fulladást is okozhat. A kokain szívritmuszavart, szívrohamot, hosszútávon az agyban és a szívben visszafordíthatatlan károkat okoz.

A ritalint (metilfenidát, súlyosan figyelemhiányos gyerekek kezelésében használatos gyógyszer) ha nem szájon keresztül szedik, hanem porrá törve az orron át szippantják fel, rendkívül megterheli a szívet, intravénásan súlyos kárt okoz a tüdőben és a szemekben, a szív és az agy érfalait visszafordíthatatlanul tönkreteszi. A metamfetaminok felgyorsítják a szívverést, emiatt megemelkedik a vérnyomás, hosszú távon károsodnak az agyi erek, ami agyvérzéshez vezethet. Agykárosodás és emlékezetkiesés még azok esetében is tapasztalható, akik leszoktak a drogról.

Első használatkor már 50 mg speed is halálos szívrohamot okozhat. Az extasy szívbetegeken, súlyos máj- vagy vesebetegség esetén halálos következményekkel járhat. Az LSD súlyos szívritmuszavart, szorongást és depressziót okozhat.


close