Második infarktus

A szívinfarktus a koszorúér-betegségek legsúlyosabb formája, életet veszélyeztető súlyos betegség, mely világszerte a leggyakoribb halálokok közé tartozik. A szívrohamon átesett betegek nagy része tartósan beteg marad, ami rossz hatással van az életminőségükre.

Amennyiben számos életmódbeli, öröklött vagy környezeti tényező hatására a szívizomzatot tápláló koszorúérben meszesedés következtében elzáródás alakul ki, úgy bekövetkezik az infarktus, mely a szívizomzat oxigénhiányos állapotú károsodását okozza.

Hajlamosító tényező többek között a dohányzás, a stressz, a magas vérzsír- és koleszterinszint, az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és az elhízás.

Infarktus tünetei

Az ér elzáródását követően 1-4 órán belül műtétre van szükség, ennyi idő áll rendelkezésre a szívkatéterezésig. Ha ennyi idő alatt nem jut oxigénhez a szív, halállal végződik a szívinfarktus. Ezért szűnni nem akaró mellkasi panaszok esetén azonnal hívjunk mentőt. A heveny szívinfarktus általában hirtelen kezdődik, igen erős, szorító, markoló jellegű mellkasi fájdalommal. Legtöbbször a szegycsont mögött a legerősebb, főleg a mellkas bal oldalára sugárzik ki, de akár a karokba és a nyakba kisugározhat. Az is előfordul, hogy nem jellegzetes tüneteket produkál, hanem hányással, gyomortáji fájdalommal jelentkezik, ezért ilyen esetekben is gondoljunk a szívinfarktusra.

Sikeres műtét után a gyógyszeres kezelés mellett szükséges az életmódváltás az újabb szívinfarktus megelőzése végett. Kerülni kell az addigi helytelen életvitelt – különben az elmeszesedés alatt álló koszorúerek újabb szakaszán alakulhat ki elzáródás. Ezek betartása mellett az előírt kontrollvizsgálatokon való rendszeres részvétellel elkerülhető a második infarktus kialakulása.

Szekunder prevenció az újabb infarktus elkerüléséért

Napjainkban ennek érdekében minden szívinfarktust elszenvedett beteg számára biztosítani kell egy hatékony másodlagos megelőző (szekunder prevenciós) kezelést, amely bizonyítottan javítja az életminőséget és növeli az életkilátásokat.

Ennek érdekében szükséges az olyan kockázati tényezők megszüntetése, mint a dohányzás, mely 32 százalékkal csökkenti egy második szívinfarktus esélyét, a zsírban gazdag étrend és a mozgásszegény életmód. Ehelyett zsírszegény diétát, szükség esetén pedig vérzsírcsökkentő gyógyszeres kezelést kell folytatni. Az infarktust követően az esetek többségénél a koleszterin nagymértékű (legalább 50 százalékos) csökkentésére van szükség.

Az akut miokardiális infarktus diagnosztizálása során két fehérje, a troponin-I és a troponin-T jelenlétét vizsgálják. Ezek szívizom-elhalás során termelődnek a szívben, az egészséges emberek véréből pedig csaknem teljesen hiányoznak. Infarktust követően plazmaszintjük 18 órával később éri el a csúcsot, ezt követően viszont még 10 napon keresztül a vérben maradnak, így ellehetetlenítik egy esetlegesen bekövetkező második szívinfarktus diagnosztizálását.

Azok, akik rendszeresen elfogyasztanak egy-egy pohár vörösbort, több mint a felével csökkenthetik egy második szívinfarktus kialakulásának esélyét.

További, ajánlott cikkünk e témában: Életmód szívinfarktus után


close