Pitvari sövényhiány

Orvos válaszol rovat
Tisztelt Doktornő!

9 és fél éves kislányomnál pitvari sövényhiányt állapítottak meg. 9-10 mm-es. Mostanában párszor volt légszomja, azért vittem el a kardiológiára. A doktornő szerint, a diagnózis nem indokolja a légszomjat. Viszont az interneten, ahány helyen rákerestem mindenütt írják, ezt a tünetet. 4 hónap múlva kell újra mennünk. Pár vizsgálati adatot leírok:
Pulzoxymertia O2 sat 99 %
EKG sinus ritmus Norm.ingerületterjedés. Kp. tengelyállás. Repolarisatio norm. Mellkasi elvezetésben kamra hypertonia nem észlelhető.
Ritmus eltéréshosszas monitorizálással nem észlelhető.
Echocardiographia
Norm. tág szívüregek. Pitvari septumon 10 mm-es periovalis defectus intenziv b-j shunt. A tüdővénák a bal pitvarba nyílnak.
Mindkét kamra systolés funkciója jó. Billentyűk mozgása szabályos. Kamrai septum ép. Kompetens A V billentyűk. Szabad bal és jobb kamrai kiáramlás. Confluens pulm. ágak. Aortaív szabályos benne és ágaiban laminaris áramlás, Ao. asc. Vmax 1,0 m/s Ao. desc. Vmax 1,1 m/s diastolés gradiens nincs. Nyitott ductus nem doppelerezhető, PF nincs AP Vmax 1,0 BK 33/19 IVS /HF 6/6 FS 0,41 aO./bP 21/25

A KÉRDÉSEM:
Mennyi az esélye, hogy tovább fog tágulni és hány mm-es tágulásnál indokolt a katéteres beavatkozás? Már ez a 9-10 mm-es is veszélyes? Van rá esély, hogy összébb húzódik? Milyen életkorban ajánlott a leginkább a beavatkozás, illetve a katéterezésnek vannak-e kockázatai és mik? Ha nem végzik el a beavatkozást, felnőttkorban mi történhet?
Nagyon aggódok.
2011. 09. 30. | 11:53

Kedves Kérdező!
Nem valószínű, hogy tágulni fog a lyuk, de ebben az életkorban annak is kicsi az esélye, hogy jelentősen kisebb legyen, netán záródjon. A defektusnak azért van jelentősége, mert normálisan a bal szívfélben nagyobb a nyomás, mint a jobb szívfélben – a vér így a nagyobb nyomású bal pitvar felől a jobb pitvar felé áramlik, onnan a jobb kamrán át a tüdő felé. Ez a plusz vérmennyiség terheli a tüdő keringését, a tüdőben egyfajta “magas vérnyomást” okoz, ami egy idő után ritkán visszafordíthatatlan károsodáshoz, fulladásos panaszokhoz, ritmuszavarokhoz vezet (ha most is vannak fulladásos panaszok, az nem jelenti azt, hogy már késő, ne ijedjen meg). Minél nagyobb az átjutó vérmennyiség, annál nagyobb terhelést jelent a tüdő számára. Ezt ultrahanggal a lyuk mérete mellett az ún. Qp/Qs hányadossal lehet megítélni (ez jelöli a lyukon átszökő vérmennyiséget), illetve nézni kell, milyen állapotú a tüdő felé vért pumpáló jobb kamra (nincs-e kitágulva, nem nagyobb-e benne a nyomás) – ezekről ez az ultrahangos lelet nem nyilatkozik.
Nagyobb defectus esetén indokolt elvégezni a beavatkozást, így megelőzhetők a későbbi szövődmények. Gyakran megoldható a probléma katéteres úton, ennek a beavatkozásnak pedig nagyon minimális a kockázata. A GOKI (Gottsegen Orsz. Kardiológiai Intézet) illetékes ez ügyben, érdemes lenne ottani szakrendelést is felkeresni.

Orvosszakértő 2011. 10. 05. | 10:55
Szóljon hozzá!
Kommentezéshez lépjen be, vagy regisztráljon
close