Szívbetegségek

A szívbetegségek a korai halálozás egyik leggyakoribb okai a fejlett országokban. A szív- és érrendszeri megbetegedéseknek jelenleg mintegy háromszáz rizikófaktora ismert.

Az alábbiakban többet tudhat meg a kardiovaszkuláris betegségekről és a koszorúér elváltozásáról.

A kardiovaszkuláris betegségek körében a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a stroke, a koszorúér-betegség számít a leggyakoribbnak.

Kardiovaszkuláris betegségek rövid áttekintése

Az endocardium betegségeit két csoportba sorolják: noninfektív és infektív endocaditis. Ugyan napjainkban nem túl gyakori, de közülük az egyik legfontosabb a reumás láz, amelyet streptococcus okoz.

Az úgynevezett szerzett billentyűhibákat a legtöbb esetben reumás endocarditis váltja ki a nagy nyomásnak kitett szívbillentyűkön. A leggyakoribban billentyűhiba az aortastenosis. Ez az erősebb nem körében a legsűrűbben előforduló billentyűprobléma.

Komolyabb tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a szűkület fokozott. Ezek fulladás, ájulás, szédülés, alacsony vérnyomás lehetnek. Ezelőtt semmi jel nem utal a betegség jelenlétére. A mitralis stenosis a második leggyakoribb billentyűeltérés. Tünetei hasonlók a tüdőpangás kiváltotta panaszokhoz: köhögés, fulladás, néha vérköpés.

A veleszületett szívbetegségeket legkésőbb születéskor, de az sem ritka, hogy már az anyaméhben diagnosztizálják, míg a korrekció legkésőbb gyerekkorban történik. Leggyakrabban a kamrai, pitvari septumdefektus fordul elő.

A cardiomyopathia a szívizom olyan jellegű megbetegedése, amely során a szív funkciózavara jelentkezik. A cardiomythopathia dilatativ, hypertrophiás, restrictiv jellegű lehet, kialakulását magas vérnyomás, keringési zavar, túlzott alkoholfogyasztás, gyulladás, gyógyszer okozhatja, ám genetikai és azonosítatlan okok is kiválthatják.

A myocarditis során a szívizomgyulladást baktériumok, vírusok, gombák, okozhatják. A betegség sok esetben tünetmentes vagy csak enyhébb jellegű atipusos panaszokat – mint erőtlenség, fáradtság, heves szívdobogásérzés – produkál. Kezeletlen, hosszan tartó esetekben akár szívelégtelenség is kialakulhat.

Az akut szívburokgyulladás, a pericarditis száraz vagy nedves jellegű lehet. A consrictiv pericarditis során a pericardium zsugorodása, illetve hegesedése lép fel, ezáltal a szív is akadályoztatva van szerepe betöltése során, amely gyengeségben, fulladásban jelentkezik.

Koszorúér-betegség (angina pectoris, atherosclerosis)

A középkorú korosztályban az ischaemiás szívbetegség számít az egyik leggyakoribb haláloknak, amelyet a koronária szűkülete, azaz az azt kiváltó sclerosis miatt következik be.

Az angina pectorist a szívizom oxigénigénye és ellátása közötti ideiglenes egyensúlyzavar váltja ki. Az angina pectoris stabil, ha terhelés esetén mellkasi fájdalmat okoz. E változata gyógyszerekkel kezelhető, ám instabil típusnál a tünet nyugalomban és hirtelen is kialakulhat, amely gyógyszerekkel csak igen lassan javul. A szívinfarktus kockázata ilyen esetekben jelentősen megnő.

A szívinfarktus hátterében a leggyakrabban a coronária szűkülete található. A szívinfarktus legtöbbször hirtelen jelentkező, heves retrosternális fájdalommal indul, amely bal karba, nyakba vagy hasba sugározhat, és a hányinger, hányás is gyakori.

A jelenség gyógyszer szedésével sem múlik, és negyed óránál is hosszabb ideig is eltart. A bőr többnyire hideg, nyirkos, a szívinfarktus gyakran halálfélelemmel jár, bekövetkezte esetén csökken a vérnyomás, szívritmus-zavar jön létre, ennek nagy jelentősége van a szívinfarktus lefolyásában. Labor- és EKG -eltérések figyelhetőek meg.

A szívritmuszavarok gyakorinak számítanak a kardiológia terén, amelyek alapja valamilyen ingerületvezetési, ingerképzési zavar lehet. Előfordulhat a keringés teljes leállása is.

Kérdése van? Szakértőnk válaszol

Hasznos volt a cikk?Ossza meg másokkal is!

Címkék

close