Arrhythmiák típusai

A szívritmus zavarait (az arrhythmiákat) alapvetően két fő tényező alapján csoportosítják. Az egyik a szívritmuszavar eredete, vagyis hogy kamrai vagy pitvari zavarról van-e szó, a másik, hogy milyen a szívfrekvencia eltérése: azaz a szívfrekvencia percenként száznál magasabb-e (tachycardia), vagy percenként hatvannál alacsonyabb (bradycardia).

Pitvari tachycardia

Pitvari tachycardia a pitvarfibrilláció, amely a leggyakoribb nem kamrai szívritmuszavar: a pitvarokon belül több szabálytalan ingerületfront kering, és egyfajta ingerületkáoszt eredményez, amelynek következtében a pitvar nagyon rendszertelenül, gyorsan ver. Hasonló zavar a pitvari remegés, amely a pitvarfibrillációtól annyiban tér el, hogy a mintázat némiképp rendezettebb.

További cikkeink ebben a témában: Pitvari tachycardia, Pitvarfibrilláció

Kamrai tachycardia

A kamrai tachycardia gyors, rendszeres szívösszehúzódásokkal jár, amelyeket kóros kamrai elektromos impulzusok okoznak, és a következtében a szív nem képes megfelelő mennyiségű vért juttatni az agyba és az egyéb létfontosságú szervekbe.

A kamrai tachycardia kamrafibrillációba torkollhat, amely a szívverés leállásával, ezáltal a létfontosságú szervek vérellátásának megszűnésével jár, azaz a legveszélyesebb arrhythmia típus – és a hirtelen szívhalál egyik legjellemzőbb oka. A kamrai tachycardiák a legtöbb esetben valamilyen megelőző szívbetegség alapján fejlődnek ki.

Lassú szívverés: bradycardia

A bradycardiaként meghatározott lassú szívverés nem feltétlenül kóros jelenség: a különösen edzett emberek nyugalmi szívfrekvenciája lehet kevesebb 60/percnél éppen azért, mert a szívük hatékonyan dolgozik. Ha azonban a lassú szívverés következtében a szervezetbe nem jut elég friss vér, az elhúzódó fáradtsággal, gyengeséggel, eszméletvesztés jellegű rosszullétekkel járhat, és kezelést igényel.


close