Érelmeszesedés diagnózisa

Érelmeszesedésről akkor van szó, ha az ütőerek (artériák) belső falai beszűkülnek, megkeményednek.

Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis, amikor a kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását. Az állapot sokszor csak súlyosabb szövődmények – érszűkülettel, szövetelhalással járó betegségek – jelentkezésekor válik nyilvánvalóvá.

Egyes esetekben azonban korábban is felismerhető. A különböző vizsgálatok során mi utalhat érelmeszesedésre?

Vérnyomásmérés

A rutin vérnyomásmérés is adhat támpontot, így érelmeszesedés valószínűsíthető, ha a végtagokban különbözik a vérnyomás.

Elektrokardiográfiás vizsgálat (EKG)

Az EKG vizsgálaton előrehaladottabb esetben már fizikai terhelés nélkül, enyhébb esetben fizikai terhelésre koszorúér-szűkület jelei mutatkoznak.

Röntgen

Az erek a bennük felhalmozódó kalcium következtében egy hagyományos röntgenvizsgálattal is láthatóvá válnak.

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat (angiográfia)

Anginográfia során kontrasztanyagot adnak az artériába, amelynek köszönhetően a röntgenfelvétel-sorozat jól láthatóan megmutatja a beszűkült szakaszokat. Elsősorban a szív, az agy és a végtagok kontrasztanyagos röntgenvizsgálatait végzik.

Ultrahangos áramlásmérés (Doppler vizsgálat)

A Doppler vizsgálat a sebességmérő radar elvén működő áramlásmérő eszközöket alkalmaz az erek szűkületeinek megállapítására.

Laborvizsgálatok

Vér- és vizeletvizsgálat is indokolt lehet: érelmeszesedés gyanúja esetén a vér homocisztein-szintjét és a vérzsír-értékeket mérik, a vizeletvizsgálatra pedig azért van szükség, hogy kizárják a vesebetegségeket, amelyek érelmeszesedésre hajlamosítanak.


close