A szívelégtelenség diagnózisa

A szívelégtelenség olyan súlyos állapot, amely a szív teljesítőképességének csökkenését jelenti.

Szívelégtelenség esetén a szívből percenként pumpált vér mennyisége nem fedezi a test normális oxigén- és tápanyagszükségletét. Hátterében többféle kiváltó ok húzódhat, köztük szervi betegségek, genetikai tényezők, továbbá egyes mérgező anyagok.

Nem ritkán szívinfarktust követően alakul ki, és idősebb életkorban gyakoribb, mert idősebb korban gyakrabban fordulnak elő mindazok a betegségek, amelyek szívelégtelenséget idézhetnek elő.

Szívelégtelenség tünetei

A kompenzálatlan szívelégtelenség jellemző tünetei a már enyhe fizikai megterhelés hatására történő kimerülés (mert az izmaikhoz nem jut elegendő mennyiségű vér) és a vizenyőképződés.

A jobb szívfél betegsége esetén a szív jobb felébe áramló vér gyülemlik fel, ami a lábfej, a boka, a láb, a máj és a has ödémáját okozza. A bal oldali szívelégtelenségben a folyadék a tüdőben gyülemlik fel, ami nehézlégzést okoz – eleinte csak fizikai terhelésre, majd a betegség súlyosbodásával már nyugalomban is. Mindezen tünetek megjelenése már önmagában felveti a szívelégtelenség gyanúját. A diagnózist az alábbi szimptómák erősítik meg: gyenge és gyakran szapora pulzus, csökkent vérnyomás, kóros szívhangok, szívmegnagyobbodás, duzzadt nyaki vénák, megnagyobbodott máj, gyors súlygyarapodás.

További, ajánlott cikkünk: Szívelégtelenség tünetei

Vizsgálatok szívelégtelenség gyanúja esetén

A fizikális vizsgálaton kívül mellkasröntgent (amelyen a megnagyobbodott szív és a tüdőben összegyűlt folyadék látható), valamint echokardiográfiát (szív ultrahangvizsgálatot) és elektrokardiográfiát (EKG-t), illetve laboratóriumi vizsgálatokat végeznek a szív teljesítőképességének megállapítására és a szívelégtelenséget esetlegesen kiváltó alapbetegség feltárására.

További, ajánlott cikkünk: Szívelégtelenség kivizsgálása


close