Kutatások kimutatták, hogy a harag, illetve az érzelmi megterhelés is okozhat szívritmuszavart. De milyen lelki okok húzódhatnak még meg a háttérben?
A szívritmuszavar jellemzően betegségek: koronária betegség, magas vérnyomás, cukorbetegség a szívizom módosulásával járó kardiomiopátia, szívroham okozta sérülés és egyéb kardiális (vagyis a szívvel összefüggő) vagy extrakardiális (a szíven kívüli) szervi elváltozás következményeképpen alakul ki.
Szívritmuszavarokhoz vezethetnek továbbá bizonyos provokáló szerek. Ide tartozik a dohányzás, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, egy sor illegális kábítószer, valamint legális táplálék-kiegészítő és gyógyszer, amelyek szaporább szívveréshez vezetnek – és amelyek közül egyikhez – másikhoz nem ritkán éppen pszichés – érzelmi panaszai orvoslásának érdekében, egyfajta rosszul értelmezett öngyógyításként nyúl az emberek egy része.
Az érzelmi megterhelés szívproblémát okozhat
Átmeneti szívritmus-problémát okozhat azonban közvetlenül valamilyen hirtelen, erős érzelmi megterhelés is: érzelmi sokkhatás, erős ijedelem, rémület. A lelki működés ugyanis a vegetatív idegrendszerre is hatással van, ezáltal pedig a szív ritmusát is befolyásolhatja – szaknyelven pszichovegetatív tényezőknek nevezik ezeket a pszichés befolyásolókat. Az elhúzódó érzelmi megterhelés, a stressz hosszú távon a súlyos szívritmuszavar rizikófaktora.
Harag és a szívproblémák
Az amerikai Yale Egyetem orvosi karának 2002-ben publikált kutatása szerint pedig a kamrai szívritmuszavart megelőző leggyakoribb érzelmi állapot a harag.
Beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD) készülékkel élő pacienseknél ez az érzelem sokkal gyakrabban fordult elő egy-egy ICD sokkot megelőző időszakban, mint azon kívül, míg szorongás, aggodalom, szomorúság, boldogság és egyéb vizsgált alapérzelmek esetén nem volt kimutatható ugyanez az összefüggés. Mindez arra figyelmeztet, hogy érdemes lehet a harag kezelésének konstruktív technikáit megtanítani az érintetteknek.