Az érelmeszesedés folyamata

Az érelmeszesedés az ütőerek (artériák) belső falainak a zsírok lerakódása miatt történő beszűkülésével és megkeményedésével járó betegség.

Az érelmeszesedés folyamatában az LDL-(„rossz”) koleszterin játssza a főszerepet. A meszesedés miatt kialakuló szív- és egyéb betegségek idősebb korban (férfiaknál 50, nőknél 60 év felett) jelentkeznek, de a folyamat már huszonéves korban elkezdődhet: húszas éveikben elhunyt fiatal férfiak boncolása során nem ritkaság, hogy előrehaladott plakk-képződésre derül fény.

Az érelmeszesedés kezdeti fázisában a magas koleszterinszint miatt károsodik az erek belső falán elhelyezkedő egyrétegű laphám. A sérült sejtek szabadgyököket termelnek, amelyek oxidálják a környezetükben lévő molekulákat, köztük az LDL-koleszterint is, ami tovább rongálja az érfalat. Az ér hámsérülését gyulladás követi.

Érelmeszedés kezdete

Az érelmeszesedés folyamata akkor kezdődik, amikor az érfalon keletkezett sebhez fehérvérsejtek áramlanak, amelyek habos sejtekké alakulnak. (Azért nevezik így, mert sejtplazmájuk telve van zsírbuborékokkal.) A habos sejtek az érbelhártya párnaszerű kiemelkedését okozzák. Az érfalba került zsírok idővel kalciumot kötnek meg, ilyenkor már meszes plakkról beszélünk.

Stroke-ot vagy szívinfarktust okozhat

A plakkok egyre vastagodnak, ezáltal egyre merevebbé teszik az érfalat, valamint szűkítik az ereket, szélsőséges esetben pedig el is állják a véráram útját. A plakk megrepedhet (például hirtelen vérnyomás-emelkedésre), és a törmelékes anyag a kiserekbe juthat, míg a sérült atheroma helyén vérlemezkék csapódnak ki, és vérrög keletkezhet.

Ez a szívinfarktus leggyakoribb oka. A plakk le is válhat az ér faláról és vérrög képződését is eredményezheti, amely stroke-ot vagy szívinfarktust idézhet elő.

Az érelmeszesedés önmagában nem okoz tüneteket, csak amikor az erek beszűkülése olyan mértékű nem lesz, hogy a vérkeringés jelentősen romlik. A korai tünetek hiánya miatt általában a diagnózist is túl későn állítják fel.


close